mindenamizeneee(L)

bEne & bEba - Emlékül



- Gyönyörű! Nem igaz?
- De.
- Lenyűgöző!
- Srácok, mi ide tartozunk...

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok,
De vigyázz, mert én az elmédben lakok,
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot,
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott...

Ha segítesz másokon idővel megtérül,
2009 bEne, bEba emlékül...

(bEba):

A betűből szó lesz, a szavakból meg mondat,
A mondatból egy verse, mit pár ember majd mondhat,
Így emlékezz ránk, még most is jár a szánk,
Hallgasd mit a két mc megint eléd tárt,
Elég már! Azt tudom, hogy a nevem nem lesz örök,
De én a végsőkig csak megyek, előre török,
Hogy beszéljenek rólunk már régóta vártuk,
Reméljük ezt megtartod, mert emléknek szántuk.

(bEne):

Tudom, hogy ne tudnám, hogy akár egy íz,
Egy dallam vagy más váratlan erővel kelti
Olykor életre a régmúlt
Pillanatok emlékét, amely szét dúlt,
Vagy szép volt, de hát olyan rég volt,
Hogy már magad sem látod milyen színű az égbolt.
Kihatott rád a bánat, vagy ami mára
Rádöbbentett, hogy a szép csak látszat.

(Ref.2x):

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok,
De vigyázz, mert én az elmédben lakok,
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot,
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott...

(bEba):

Azt hiszik egy fotó helyettesíti az emléket,
Pedig az elég könnyen elszakadhat, eléghet,
Felétek nyúlok, mert messze vagytok tőlem,
A zenétől vagyok boldog, a fűtől nem.
Az csak pillanatnyi vidámság, de nem vigyáz rád,
Majd észbe kapsz, ha jön az uccsó kívánság,
Akkor már késő lesz mi ezért csináljuk,
Hogy emlékeitekben tovább éljen a világunk.
Kitárunk elétek mindent amit érzünk,
Depressziót, szerelmet, mindent miért élünk.
Kérünk téged, hogy jó legyen a vége,
Nőj fel végre, kapj már kicsit észbe!
Ha egyszer gyermekem lesz, majd büszkén mutatom
A zenéket neki és mindenben támogatom.
Nagyon fogja élvezni az esti meséket,
De amíg az neki mese, nekem emlékek.
Gyermekkoromban volt nagyon sok álmom,
A legnagyobb már teljesült, láthatod barátom.
Fent állok a színpadon, ez lett a mindenem,
Hogy ezt elértem nagyon szépen köszönöm Istenem.
Vigyázz velem, mert én az elmédben lakok,
De ott csak egy békés lakó és nem rab vagyok.
Ha segítesz másokon idővel megtérül,
Mi szavakkal segítünk, ezt kapod emlékül.

(Ref.2x):

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok,
De vigyázz, mert én az elmédben lakok,
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot,
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott...

(bEne):

Az elmédben elhagyott emléked halott...


A szálló évekkel, sok minden megy el,
De a szív, a koldus tovább énekel.
Mi remény volt régen, emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz tűnt szépek után.
Ami emlék szebb is, mint az ami él,
Romok is ragyognak hűs hold fényinél.
Ez él, ez mindig is megmarad,
De még mindig arra kérlek, hogy ismerd meg magad!
Álmokat kergettem, most előlük futok el,
Tudod-e, hogy ki az aki számodra túl jó fej?
Nyújtózz el és aztán emlékezz vissza a múltra,
Mi lehet szép is vagy durva.
Goromba az ember, nem tanul semmiből;
Könyvekből, emlékekből és csak a Lassie-ből
Tanulta meg, hogy mi az a szeretet,
Elhisz bármit, irányítani fogják, kihasználják
Az emeletek mellett. Tanulj tanulni!
Miért kell mindenre még egyet aludni?
Csak bizonytalan vagy, de nem elveszett!
A szavaknak ereje nem volt kegyvesztett.
Fegyelmez, hogy tanulj meg tőle.
Visszafog, hogy el ne fuss előle.
Erőt ad, hogy győzd ki lelőne,
Én tanultam belőle, hatalmas erőm lett.

(Ref.4x):

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok,
De vigyázz, mert én az elmédben lakok,
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot,
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott...



bEne - örökké bennem


zenéjee:  

http://www.youtube.com/watch?v=4PD_yqWVENM

Még a gyerekkoromban úgy 31 hónapja,
Májusban a tavasz délutánjának 1 napja
Üdítő szellőt fújt felém aznap éjjel,
Benne egy névvel és a mesének kezdetével...
Egy emberi kapcsolat:
Barátság, tisztelet, kőbe vésett karcolat
bizonyíték, hogy az idő ellen bárki harcolhat,
Hogy elérd a kezet amit fed puha bőr markolat...
Lelki társak és legjobb barátok...
Irigykedtek ezerszer a srácok,
hogy nem is látják egymást, mégis akárhogy
Is de Betty! Ez rólunk szól látod?
Köszönöm, hogy vagy nekem, köszönöm, hogy voltál,
Köszönöm a szavakat, amikkel hozzám szóltál,
Köszönöm, hogy megadtad hogy nem kell szótár
ahhoz, hogy megértsek mindent, mint mondtál.

2 és fél évből több száz éjjel

Biztattak, hogy bEne érd el

És tarts ki amellett, amit érzel,

Még akkor is, ha kilométerekre mész el

Érte, ne hidd hogy vége!

Minden nap írd ki az égre,

Hogy a rossz a jónál nem mostohább,

S a csönd beszél tovább...

Teltek a napok, hetek, hónapok, évek,
Emlékképek, örökké nagyon szépek:
Bolondozások, és a bizalom megléte
Többet jelentett mint bárkinek elvétve.
Életem tervébe, az én filmembe
Megtaláltam azt aki főszereplő Nője
Lehetne, de már Ő nem akarja,
Mert már az értékrendje más mint e a dalnak.
Ma: kétezer-nyolc december huszonnyolc,
Pont 1 éve ilyenkor, a pokróc
Ugyan az volt ami alattunk elterült...
Karjaimban a Nő, a nagy Ő álomba szenderült...
Bókok, csókok, érintések,
Éreztük, hogy nem érhet véget.
Első "szeretlek", első csók,
Filmbe illő volt ahogy egyik a másikhoz szólt.

2 és fél évből több száz éjjel

Biztattak, hogy bEne érd el

És tarts ki amellett, amit érzel,

Még akkor is, ha kilométerekre mész el

Érte, ne hidd hogy vége!

Minden nap írd ki az égre,

Hogy a rossz a jónál nem mostohább,

S a csönd beszél tovább...

Kitartás, becsület, tisztelet, szerelem.

A kapcsolatunkat én ezekkel jellemzem.

Én, amit megtettem iránta érzésből

Nem bántam meg, mert az ember ilyet 10 évből

Ha egyszer átél szerencsés lehet,

Hogy van egy Nő, kivel ilyen kapcsolatban részt vehet...

Őszintén: Hiányzol! Ég veled! 

Nem mint a "plázák", kik nem vágják mi a tisztelet!

Többet kaptam, mint adtam de ne nem kértem,

Mégis köszönöm, a szerelem az ez kérem!

Régi emlékek, elkopott mondatok:

"Csak így tovább, kocc az álmainkért"-dolog...

A "szilvesztert együtt"-re már nem is gondolsz,

Amit megértek csak fáj még, hogy eljött ez pont most.
Mint minden, mi itt bent
Nyomja a szívem, mert csalódnom kellett a hitben...
Hiányzik a vonatra várás,
Hiányzik a Bástya a szállás,
A szomszédok, akik hangosan elvoltak,
A kattogó radiátor ami elrontja
Bárki álmát, aludni ott nem lehet,
Hiányzik ez is, akár a kedvenc leveske,
Hiányzik a templom, mindig idegesített,
Hiányzik a családod, ahogyan Bella terített...
De legjobban Te hiányzol!
Hiába, nem hallod bármennyire kiáltok.
Fogadd el ezt, mint 1 évre ajándék,
Talán még egyszer a szemem is lát még...
Remélem itt semmivel nem sértelek,
Nincs ilyen szándékom, remélem érzed ezt.
Felfogtam, nem érzel szerelmet
De Te, 28 örökké él bennem!

2 és fél évből több száz éjjel

Biztattak, hogy bEne érd el

És tarts ki amellett, amit érzel,

Még akkor is, ha kilométerekre mész el

Érte, ne hidd hogy vége!

Minden nap írd ki az égre,

Hogy a rossz a jónál nem mostohább,

S a csönd beszél tovább...

bEne - szép álmokat


zenéjeee:

  http://www.youtube.com/watch?v=fpwBGpwtJac&feature=related



...Benned én tudtam nem fogok felesni...
...Köszöntlek jövő én bízok benned....
...De úgy tudtam tudod, de úgy tudtam érzed...
...Magad sem tudod, hogy valójában ki kell....

...De kérlek ne vedd el azt, mit ketten együtt építettünk fel...

Minden kidőlt....



Nem tudom, hogy kezdjem de mégis érzem,
Hogy írnom kell valamit, mert elvérzem,
Megérzem azt, hogy ha fáj neked valami,
A némaság szavai mindenkit alakít...
Egy szellő suhant el mellettem 2 éve,
Meleget hozott, mindezek értéke
Nem ér fel annyival, mit emiatt érzek
De eldöntöttem: magammal végzek...
Hiába kérsz meg, már késő mindennek,
A széttört érzések, emlékek, vágyak
Már esznek, már felemésztenek,
A kezeim a számba már nyugtatót tesznek.
Tudom elvesztek az értékek bennem...
Minden, amit én érted tettem
Számodra már múlt, számomra még jelen,
Pedig már érezte szívem, amit az eszem.
De neked ez kell, én elmegyek csendben megértem,
A távolságot, mint szíved is elértem,
Csak szeress, én csak ennyit kértem,
Mert elveszek... a végtelenségben...

Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad... De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??

Rövid távlat... én meghalok, mert aki bánthat 
Te vagy, te vagy az egyetlen a számnak
Akit kíván, akiért kiabál:
...Hiányzol!...
Ó bárcsak tudnám hány szál virág volt,
Mit letéptem, és aztán fogadalmat tettem,
Szépet és jót, ami feléd irányult
De te azt mondod, hogy el kéne mennem...
De hidd el, hogy nem, hidd el nem tehetem,
így nem, mert régen is tudtam, hogy élve nem
Élném túl azt, amit eddig veled megéltem
De most a sorsod jön elő és nem a végzet.
Tudom, hogy érzel valamit de hiába,
Az érzés kevés, a távolság meg kiállt amellett,
Hogy bármit is tesznek
Az emberek... idővel már nem megy...
Tudom azt is: engem akarsz, ezt kiáltva ordítod,
De a közös képről elfordítod
Arcod, és felveszed maszkod,
Hogy erősnek látszódj, és, hogy az arcom
Majd, idővel múljon, ne fájjon,
Én meg csodálkozhatok a tájon,
Mit együtt kreáltunk...
De az idő próbáját mi ki nem álltuk...

Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad... De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??

Ez már nem olyan szerelem, ami gyerek,
Ez már olyan, hogy nyerek vagy vesztek
Számomra... De lehet, hogy számodra
Nem, mert adottságaid változnak.
Távoznak belőled a jók és a rosszak,
Mert idősödsz és újakat hoznak
Az új korszakok, az új időszakok,
Mikor már érzed te is, hogy most hagy ott
Az, kivel leélnéd saját életed,
Az kivel elérnéd a saját végzeted,
Nem a sorsod, mert van különbség
- Nem mellettem leszel feleség...  
És, hogy ha egyszer mások kelnek fel
Melletted reggel majd jussak eszedbe,
Hogy én voltam az, ki gyerekkorodban
Megkérte volna kezed egy templomban.
De ezt már nem tudod, mert elmentek
A tervek veled távol, messze...
A tettek elvesztek, ezek sem változtak,
Maradtak álmok... szép álmokat...

...Rájöttem mindig te vagy kit kerestem...

Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad... De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??

Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad... De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??

...Minden kidőlt...

...Minden kidőlt...

...Minden kidőlt...

...Egyik szereti a másikat, tisztelve kezeli...
...Kéz a kézben, tenyér a tenyérben...
...Nem csak szeretlek, én tisztellek téged,
   hisz képes vagy arra, hogy álmaid vidd véghez...
...Amit nem hittem volna érted megtettem...
...Boldog volt, először az életben...
...Hordom a képed, mi elém van téve...
...Te vagy, Te lettél az életem...

...Minden kidőlt...

...Nem fogok soha úgy szeretni senkit, mint téged...
...Mit rejt a szíved, mikor azt mondod h szeretsz?...
...Hitte, hogy rátalált a szerelemre...
...Ha szerencséd van rájössz a lélek mit rejt...

...Az ember sokszor sajnos csak tervez,
   de hogy véghez vigye álmait, azért már nem tesz...
...Őrzök emléket, mi hozzád köt, örökké Szeretlek Téged....

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat